(módosítom, anyukámnál találtam egész használható képet a sütiről)
Ma kis családomon kísérleteztem. Úgy adódott ugyanis, hogy tegnap este kitaláltuk, hogy átszervezve a helyszínt, nálam tartjuk a névnapom utólagos családi ünneplését. Így két lehetőség lehetett: 1. reggel korán kimegyek vásárolni, 2. az itthoni dolgokból ötletelek. Én szinte sosem kelek korán, így logikusan csakis egy verzió jöhetett szóba... Még este összedobtam egy sütit, ami nagyon jó ötletnek tűnt egészségmániás anyukám és öcsém miatt (is), mert abszolút natúr, könnyű desszertet választottam, almás zabpelyhes sütit, amiben gyakorlatilag nincs is semmi. Cukor, meg tojás vagy liszt, például.
Zabpelyhes-almás süti
50 dkg apró szemű zabpehely
1 kg alma
15 dkg mazsola
10 dkg olvasztott margarin
csipet só
őrölt fahéj, szerecsendió és szegfűszeg ízlés szerint
Az almákat lereszeljük és minden további hozzávalóval összekeverjük. Formába nyomkodjuk és nagyjából 40 perc alatt megsütjük. Szerintm ennél a sütinél elég nehezen végezhető tűpróba, így csak találomra kapcsoltam le a sütőt :)
50 dkg apró szemű zabpehely
1 kg alma
15 dkg mazsola
10 dkg olvasztott margarin
csipet só
őrölt fahéj, szerecsendió és szegfűszeg ízlés szerint
Az almákat lereszeljük és minden további hozzávalóval összekeverjük. Formába nyomkodjuk és nagyjából 40 perc alatt megsütjük. Szerintm ennél a sütinél elég nehezen végezhető tűpróba, így csak találomra kapcsoltam le a sütőt :)
Azt kell mondjam érdekes lett. Nekem személy szerint hiányzik belőle némi cukor, de legalább méz. Annyira natúr, hogy a finom alma íz sem kárpótol a hiányáért. Anyukám és öcsém egy falat után megköszönték és ették inkább az anyukám sütötte tejszínes-gesztenyés tortát...
Nagyi lelkes volt, nem olyan nagy ínyenc, hogy ne egyen meg valamit, ami natúr is meg zabpelyhes is. Csomagoltam is neki bőven!
Ma reggel nekiálltam alkotni. Elég behatárolt lehetőségeimmel első fogásnak egy jó sűrű rozmaringos krumplikrémlevest csináltam, amit eredetileg nem teljesen így csináltak, de én hagytam, hogy a körülmények irányítsanak. Egyrészt nem vagyok egy nagy parmezán rajongó, másrészt nem véletlenül, nem is sűrűn lapul meg a hűtőmben.
Az én levesem így készült:
Rozmaringos krumplikrémleves
7-8 szem krumpli, megpucolva, felkockázva
2 fej vöröshagyma, felkockázva
4-5 gerezd fokhagyma
rozmaring, szerecsendió, só, bors
2 leveskocka
6-7 dl tej és kb. ugyanannyi víz
Olajon megpirítottam a hagymát, majd rádobtam a fokhagymát és együtt pároltam őket. Felöntöttem a folyadékokkal, beledobtam a leveskockákat, fűszereket és a krumplit. Puhulásig főztem. Botmixerrel pépesítettem.
Egy kicsit, na jó, nagyon sűrű lett, úgyhogy legközelebb mehet bele még tej vagy húsleves nyugodtan. Ízre viszont úgy tűnt mindenkinek tetszett.
Főétel gyanánt egy napok óta nézegetett mexikói ételkombinációt csináltam.
Kukoricapárnák avokádóval és babbal
10 dkg liszt
2 tojás
40 dkg kukorica
egy nagy póréhagyma fele, apróra vágva
1 avokádó
1 lime
koriander (frissel szuper, nekem sajnos nem volt kéznél)
2 doboz kidney bab
1 fej vöröshagyma, felkockázva
(római) kömény, só , bors, chili
A kukoricát, a lisztet és a póréhagymát összekeverjük a tojásokkal.
Az avokádót apróra felkockázzuk, rányomjuk a lime levét és hozzákeverjük a koriandert.
A kukoricás masszából 1-1 kanálnyit forró olajba szedünk és kilapítva, oldalanként 2-3 perc alatt aranybarnára sütjük.
A hagymát megpirítjuk, a babokat ráöntjük a levük kb. harmadával (a többi kuka), fűszerezzük és addig főzzük, amíg szépen összesűrűsödik.
Ezek izgi, de nem túl extrém új ízek voltak, úgy tűnt sikerült is jóllakatni a famíliát, mert a sütikre már alig maradt erőnk. Azért legyűrtük. :)
Azért, hogy olyan jól ne érezzem magam a klassz ebéd után, mivel a fényképezőgépem két napja bedobta a törülközőt, mindebből semmit nem tudtam megörökíteni.
Eredeti képek itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése