2013. június 9., vasárnap

GeszTeszt

A Budai Gesztenyés étterem bő egy éve ételteszteket tart a vendégeiből találomra kiválogatott emberekkel.
Ezúttal a szerencsések között én is részt vehettem a próbavacsorán, amin főként cseresznyés fogásokat teszteltünk.

Nem lesz fennkölt elemzés, a fotókat pedig telefonnal készítettem, profin képekkel beszámolót a hivatalos blogon és a facebookon olvashattok.


A felszolgált menü a következő volt:



Mivel öt fogás kóstoltunk szép sorban, így mindenből csak kis adagot kaptunk, hogy bírjuk. Így is bőven jóllaktunk.

A fent látható lapon kellett folyamatosan a benyomásainkat, véleményünket leírni és minden fogás után élőben is megbeszélni ezeket. Érdekes és izgalmas dolog volt így belefolyni az új menü kialakításába. Persze könnyű úgy, hogy már kitalálták és lefőzték, a mi véleményünket inkább olyasmiben kérték ki, hogy melyik köret tetszik az adott ételhez, milyennek találjuk a párosításokat, hogy tetszik a fűszerezésük és megrendelnénk-e az étlapról a nevek alapján.

Innentől beszéljenek a (nem túl jól sikerült) képek:


Az előétel:

Nekem a vajbab hidegen, salátaként önmagában újdonság volt, de a savanykás íz és az apró császárszalonna darabok a korianderrel eszméletlen finom volt.



A leves:

A leves erősen fűszerezett, mégsem túl vad, de másképp, mint ahogy azt a nyári gyümölcslevesektől megszokhattuk.
A rétes és a hab közül kellett választanunk: a hab kiütéssel győzött, irtó finom volt állagra és ízre egyaránt, a rétes mellette "csak" finom tészta volt, a benne lévő kecskesajt ízét sajnos nem éreztem.



Az első főétel:

A csokiban pácolt hús. Ehhez nehéz mit hozzátenni. E S Z M É L E T L E N. Hozzá a chilis cseresznyeszósz izgalmas, a köret pedig bármilyen furcsának tűnt elsőre tökéletesen ellensúlyozta az étel édes ízeit.
Az abszolút nyertes fogása az estének.


Itt már a szósszal nyakon öntve


A második főétel:
A borsó harca. Egy isteni intenzív ízű zöldborsó muffin, ami túl száraz lett és egy enyhébben ízes, de kevésbé fullasztó tócsni csatája, amit az utóbbi nyert, csakis az állaga miatt.
A szárított paradicsomos szósz vitte a prímet a tányéron. Mindenki oda volt érte.



És a desszert :

Csokimousse benne és mellette cseresznyével, ropogós talppal.
Bár nem kellett volna, de benyomtam az egészet. Egész napos cukrászdai gyakorlat után. Az csak jelent valamit.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése